Amikor döntés előtt állunk, gyakran egyetlen kérdés marad bennünk: „Merre?”
Merre menjek? Merre forduljak? Merre visz az utam?
Ez a rövid szó sokkal többet hordoz, mint iránytűt a kezünkben. A „merre” valójában azt jelenti: milyen életet akarok élni?
Gyerekkorban: Merre fussak?
Gyerekként a „merre” még játékos és ösztönös.
– Merre fussak a mezőn?
– Merre bújjak el a bújócskában?
– Merre találom meg a kedvenc játékomat?
A gyerekek nem félnek az irányválasztástól. Nekik a „merre” egyszerűen a felfedezésről szól. És talán innen tanulhatnánk mi, felnőttek: a „merre” nem mindig döntéskényszer, hanem lehetőség is az új élményekre.
Ifjúkorban: Merre induljak?
Ahogy nő az ember, a „merre” komolyabb súlyt kap.
– Merre tanuljak tovább?
– Merre induljak a pályaválasztásban?
– Merre keressek társakat, közösséget?
Ez a korszak tele van útelágazásokkal. Sokan érzik úgy, mintha egy hatalmas térképen állnának, ahol minden út más jövőbe vezet. És a nehézség az, hogy nem látjuk előre, hová vezet az irány. A „merre” itt a bátorságról szól: mert választani kell, még akkor is, ha nincs biztosíték.
Felnőttként: Merre tart az életem?
A felnőttkorban a „merre” talán még súlyosabb.
– Merre visz a karrierem?
– Merre halad a családom élete?
– Merre fejlődöm én magam?
Ez az a korszak, amikor sokan újraértékelik: jó irányba megyek-e? Nem tévedtem el? Nem kellene másfelé kanyarodnom? És itt születnek a nagy váltások – pályamódosítás, költözés, újrakezdés. A „merre” ilyenkor az új utak keresésének jele.
Kapcsolatokban: Merre tartunk?
A kapcsolatokban a „merre” különösen érzékeny.
– Merre tart a kapcsolatunk?
– Merre fejlődünk együtt?
– Merre van a közös jövőnk?
A „merre” itt azt vizsgálja, hogy két ember élete valóban ugyanabba az irányba halad-e. Ha igen, erősítik egymást. Ha nem, előbb-utóbb szétválnak az utak. Ezért fontos időről időre feltenni: Merre tartunk együtt?
Társadalmi szinten: Merre halad a világ?
A „merre” nemcsak személyes, hanem közösségi kérdés is.
– Merre tart a társadalmunk?
– Merre fejlődik az emberiség?
– Merre vezet az utunk a bolygóval együtt?
A történelem során újra és újra elérkezünk ehhez a kérdéshez. És a válasz nem mindig egyértelmű. De a „merre” arra emlékeztet, hogy nemcsak sodródhatunk – alakíthatjuk is az irányt.
Filozófiai szinten: Merre nézek belül?
A legmélyebb „merre” nem a külvilágról, hanem a belsőről szól.
– Merre fordítom a figyelmem?
– Merre keresem a békét, a boldogságot?
– Merre találom meg önmagam?
A spirituális tanítások gyakran azt mondják: a „merre” nem kívül van, hanem belül. Nem az a fontos, merre vezet az út, hanem az, hogy milyen szívvel járom végig.
Merre?
A „merre” az élet irányának kérdése. Gyerekként játék, ifjúként választás, felnőttként felelősség, kapcsolatokban közös jövő, társadalomban közös felelősség, filozófiában belső út.
És bár sokszor rettegünk a döntéstől, az igazság egyszerű: bármelyik irány jó lehet, ha szívből választjuk.
Mert nem mindig az számít, merre indulunk, hanem az, hogy közben hogyan élünk, hogyan szeretünk, hogyan maradunk hűek önmagunkhoz.