Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kis teknős, akit Zöldike néven ismertek. Zöldike lassú és megfontolt volt, de mindenki szerette az erdőben a kedvességéért és bölcs tanácsaiért. Egy nap a patak mellett sétálva különös, színes fényt látott felvillanni a víz alatt. Az öreg varangy, Kásás, elmesélte neki, hogy ez a Szivárványkagyló fénye lehet, amely csodálatos varázserővel bír. A legenda szerint a Szivárványkagyló képes harmóniát és békét teremteni az egész erdőben, de csak az találhatja meg, aki türelmesen követi az útját, és segít azokon, akikkel találkozik.
Azon az estén, amikor Balázs a Mesefa alatt ült, a varázslatos könyv mesélni kezdte Zöldike történetét.
„Zöldike elhatározta, hogy megkeresi a Szivárványkagylót, és visszaadja a békét az erdőnek. Az útja során három próbával kellett szembenéznie. Az első próba a türelem próbája volt. Zöldike egy sziklás patakágyon haladt, ahol a víz erősen sodorta. Útközben találkozott egy kis halacskával, aki elvesztette az anyukáját. Zöldike türelmesen úszott mellette, és segített neki megtalálni a családját. Amikor a halacska visszatért a szüleihez, a víz sodrása is lelassult, jelezve, hogy Zöldike sikeresen teljesítette a próbát.
A második próba az együttérzés próbája volt. A parton egy fiatal madárka sírt, mert eltört a szárnya, és nem tudott visszarepülni a fészkébe. Zöldike óvatosan hordozta a madárkát, és segített neki megpihenni egy biztonságos helyen, ahol a többi madár vigyázott rá. A madár hálásan köszönetet mondott, és egy kis szivárványszínű tollal ajándékozta meg Zöldikét.
A harmadik próba a bátorság próbája volt. Zöldike elérte a patak legmélyebb részét, ahol egy hatalmas, régi kagyló őrizte a Szivárványkagylót. A kagyló megkérdezte: ‘Miért keresed a varázserőt? Mit tennél vele?’ Zöldike elmondta, hogy nem magának akarja a varázserőt, hanem azért, hogy mindenki békében élhessen. A kagyló lassan megnyílt, és a Szivárványkagyló ragyogni kezdett.
Amikor Zöldike visszatért az erdőbe, a Szivárványkagyló fényét mindenki érezte: a patak vize kristálytiszta lett, a levegő megtelt békével, és az állatok szívében harmónia uralkodott.
Zöldike története megtanította Balázsnak, hogy a türelem, az együttérzés és a bátorság azok a tulajdonságok, amelyek a legnagyobb változást hozhatják el, és hogy az igazi varázserő a jószívűségben rejlik.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
