Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2025.05.15.
Volt egyszer egy kis borz, akit mindenki kerülni próbált. Nem azért, mert bármi rosszat tett volna – csak mert borz volt. És a világ gyakran
Volt egyszer egy kis borz, akit mindenki kerülni próbált. Nem azért, mert bármi rosszat tett volna – csak mert borz volt. És a világ gyakran
Nem történt semmi különös. És talán épp ezért volt olyan fontos. A nő ott ült a teraszon, lábait feltette a kis sámlira, jéghideg tea a
A deszkák régiek voltak. Régebbiek, mint a ház, mint a kert, mint az emlékek, amik ottfelejtődtek a fűben. A fa megszürkült, repedt, megfáradt. De még
Egykor csak a szavanna ura volt. A dombok fölött járt a szél, és az ő üvöltése visszhangzott a völgyeken. A bundája a napfény aranya, a
Aznap is esett. Nem viharosan, csak úgy, csendesen, mintha az ég régi történeteket súgna a tetőkre. Az emberek siettek az utcán – esernyő alatt, gallér
A délután csendben ült rá a városra. Az utca túloldalán autók suhantak, de innen, a park mélyéről csak a madarak halk csevegése hallatszott, meg néha
Egy különös világban, ahol az emberek teste áttetsző üvegből készült, két lény – egy nő és egy férfi – mozdult egymás felé. Nem voltak hús-vér
Az a nap sosem múlt el igazán. Nem kopott meg, nem halványult, nem tűnt el a reggelek mögött, mint annyi más emlék. Mert volt valami,
Az eső hat napja zuhogott. Nem viharos tombolással, hanem állandó, végtelennek tűnő szitálással, mintha maga az égbolt sem tudná már abbahagyni a sírást. A város
A város szélén, egy üveggel fedett kis stúdióban élt egy különös balerina. Nem volt híres, nem volt színpadon sem – de mégis, aki látta őt
Egy nyári este Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A kertet ezüstszínűvé festette a hold fénye. A fák, a bokrok, még a kerti pad is hosszú
Van egy könyv, amit olvasva sokan érezték azt, hogy valami kattan bennük, és hirtelen másképp néznek a világra. Ez Rhonda Byrne A Titok című műve,
Egy apró kávézóban, ahol a reggeli napfény üvegen keresztül csillogott a faasztalokon, mindig sorban álltak az emberek. Nemcsak a friss pékáru és az illatos kávé
Egy tavaszi délután Balázs a Mesefa alatt feküdt, és az eget nézte. A felhők lassan úsztak: egyik olyan volt, mint egy virág, a másik, mint
A sport sokáig úgy él a fejünkben, mint a fiatalok terepe. Azt gondoljuk: futni, edzőterembe járni, biciklizni vagy jógázni húszévesen kell, amikor tele vagyunk energiával
A Hold meséje Volt egyszer egy kisfiú, akit Ádámnak hívtak. Ádám gyakran érezte magát magányosnak, mert szülei sokat dolgoztak, a barátai pedig messze laktak. Egyik
Egy őszi délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A levelek aranyszínben hullottak köré, a szél pedig olyan hangot hozott, mintha régi titkokat súgna. Balázs egy
Van valami egészen varázslatos abban a gondolatban, hogy miközben te a kanapén a kedvenc sorozatodat nézed este nyolckor, a világ másik felén valaki már a
A királynő nyakéke Volt egyszer egy királyság, amelyet bölcsességéről és békéjéről ismertek. Az uralkodó, Izolda királynő, nem csupán szépségével, hanem jóságával hódította meg népe szívét.