A szürkület lassan beburkolta a várost, a nap utolsó sugarai halványan csillantak meg a távoli horizonton. A Howrah-híd hatalmas acélszerkezete nyugodtan, mégis tekintélyt parancsolóan állt
Volt egyszer egy fiatal nő, Eszter, aki régóta álmodott egy különleges, titokzatos helyről. Nem tudta pontosan, miért, de minden egyes éjszaka, amikor lehunyta a szemét,
Egy nap, Afrika szívében, egy titokzatos asszony, akit a helyiek csak Zaarának neveztek, magához vonzotta az emberek figyelmét. Zaarának különleges kisugárzása volt, mintha maga Afrika
Valahol egy távoli, elfeledett tengerparton, ahol az ég és a föld határai összemosódtak, állt egy különleges nő, akit csak kevesen láthattak. Ő volt a Csillagtáncos,
Valahol a világegyetem peremén, ahol a csillagfény csak halványan érintette a teret, egy misztikus teremtmény állt őrt – Az Őrző. Nem volt szüksége szavakra, hiszen
A tenger végtelen horizontján, ahol az ég és a víz eggyé olvad a sötét, csillagfényes éjszakában, egy különleges, varázslatos jelenség történt. A mélykék égbolton felderengett
A sűrű, fákból szőtt lombkorona alatt egy olyan erdő rejtőzött, amit csak kevesen ismertek. Ebben az elhagyatott, ősi helyen a természet csendje uralkodott, mintha az
A város felett, ahol az éjszaka sűrű feketesége mindent beborított, ott létezett egy árnyék, amely sosem nyugodott. A Macskanő, akinek nevét suttogások kísérték az éjszaka
Egy távoli világban, ahol a természet és a művészet varázslatos harmóniában létezett, élt egy mesteri művész, akit mindenki csak „Formák Urának” nevezett. E világban a
Egyszer réges-régen, egy távoli vidéken, volt egy különös tó, amelyről azt mondták, varázslatos ereje van. A tó kristálytiszta vize a legszebb természet tükreként szolgált, amelyet
Van egy sorozatod. Talán több is. Az egyik a vicces fajta, amin mindig nevetni tudsz, még akkor is, ha már kívülről tudod a poénokat. A
“Egy csipetnyi szerelem Párizsban” Párizs mindig is a szerelmesek városa volt – nemcsak az embereké, hanem az apró, eldugott helyeken élő kis lényeké is, akikről
Egy meleg délután Balázs a Mesefa alatt heverészett. Az árnyék pont olyan volt, mint egy nyitott könyv, amibe bele lehet bújni. A távolból gyerekzsivaj hallatszott,
Egy történet arról, amikor nem vagy éhes – mégis eszel Az ember nappal logikus. Tudatos. Tiszta fejjel dönt. Salátát választ, eleget iszik, néha még a
A piros ruhás kislány – egy történet a bátorságról és a kíváncsiság határáról Valahol a hegyek között, egy kis faluban, ahol a szél suttogott a
Egy vasárnap délután Balázs a parkban sétált. A padokon emberek ültek: beszélgettek, olvastak, bámultak maguk elé. De volt köztük egy, aki nem csinált semmit. Csak
A piacon vásárolni nem egyszerű bevásárlás. A piac egy rítus. Egy társadalmi színpad. Egy félig szervezett, félig kaotikus kulturális esemény, amit a résztvevők minden szombaton
Bubli, a kis aranyhal, aki cápa akart lenni – egy mese arról, hogy néha pont az tesz különlegessé, amit elrejtenénk Valamikor, nem is olyan mélyen
Egy langyos tavaszi délután Balázs a Mesefa tövében guggolt, és egy barna falevél mögött egy apró, rezzenő gyíkot figyelt. Az állat olyan halkan mozdult, hogy
