Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei – A mókus, aki hitt magában
A nap aranyló fényben szórta sugarait a rétre. Balázs a Mesefa tövében ült, és hallgatta, ahogy a szél lágyan zizegteti a leveleket. A fa mély,
A nap aranyló fényben szórta sugarait a rétre. Balázs a Mesefa tövében ült, és hallgatta, ahogy a szél lágyan zizegteti a leveleket. A fa mély,
A délutáni nap aranyfénye puhán szűrődött át a Mesefa levelein. Balázs a fa tövében ült, lábait keresztbe tette, és kíváncsian nézett fel a magasba. –
Egy meleg, nyári estén Balázs a Mesefa tövébe kuporodott. A csillagok gyengéden pislogtak az égen, mintha mindegyik csak neki kacsintana. A Mesefa mély hangon megszólalt:
A délutáni nap aranyszínűen szűrődött át a Mesefa lombjai között. Balázs a puha fűben ült, és hallgatta, ahogy a levelek finoman susognak. A Mesefa mély,
Egy meleg, szelíd délutánon Balázs a Mesefa árnyékában ült. A fa lombjai között madarak csiviteltek, a levegőben édes, gyantás illat lebegett. Balázs a fűbe feküdt,
Egy szelíd, napsütéses délutánon Balázs a Mesefa árnyékába húzódott. A levelek finoman susogtak a szélben, és a fa mély, zengő hangon megszólalt: – Balázs, ma
A Mesefa levelei lágyan susogtak a tavaszi szélben. Balázs a fa tövében ült, és a levelek közül halk nevetés hallatszott. – Ma egy különleges álmodozóról
A Mesefa lombjai között halk esti szellő zizegett. Balázs csendben ült alatta, amikor a fa mély, suttogó hangon megszólalt: – Ma egy kis lény történetét
A Mesefa levelei halkan zizegtek a délutáni szélben. Balázs kényelmesen elhelyezkedett a fa alatt, és a fa mély, lágy hangon mesélni kezdett. – Ma egy
Egy borongós, de különös fényű délutánon Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A levelek ezüstösen rezegtek a szélben, mintha valami készülődne. A fa halkan szólt hozzá:
Egy januári hajnalon Nógrádban az embernek olyan érzése támad, mintha a hidegnek saját akarata lenne. Nem egyszerűen fázol, hanem úgy érzed, hogy a fagy beszivárog
Ha Magyarország tavairól esik szó, szinte mindenki rávágja: Balaton, Velencei-tó, Fertő. Pedig a térkép szélein, eldugott völgyekben, lápok mélyén olyan vizek rejtőznek, amelyekről még a
Képzeld el úgy a Földet, hogy sehol egy szál fű vagy virágos rét, nincsenek emberek, sőt még a Himalája sem emelkedik ki a tájból. Helyette
Egy régi kínai legenda szerint élt egyszer egy varázsló, akinek olyan hatalmas ereje volt, hogy képes volt az egész világot egyetlen tálcára zsugorítani. Hegyeket, folyókat,
Talán nem vallod be hangosan, de néha te is elolvasod a napi horoszkópot. Reggeli kávé mellé, a hírek között, egy gyors kattintással. Aztán elmosolyodsz, netán
Van egy különös téli pillanat, amit talán mindenki ismer. A domb tetején állsz, a szánkó alatt csak a hó reccsen halkan, aztán egyetlen lendület, és
Van valami megmagyarázhatatlanul varázslatos abban, amikor az első hópelyhek hullani kezdenek az égből. Gyerekként izgatottan rohantunk ki az udvarra, felnőttként talán kevésbé vagyunk lelkesek a
Képzeld el, hogy reggel felveszed a pólódat. Ahogy az anyag a bőrödhöz simul, egy apró rezgést érzel. Nem a telefonod csörög. Nem értesítés villan fel.
Van valami megmagyarázhatatlanul jó abban, amikor egy hideg téli napon beleereszkedünk egy gőzölgő kádba. Az izmok ellazulnak, a feszültség elszáll, és hirtelen minden rendben van