Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: A Szavanna suttogása
Egy meleg nyári estén Balázs a Mesefa alatt feküdt, és egy kicsit szomorkásan nézett az égre. – Jó lenne újra úton lenni – sóhajtotta. A
Egy meleg nyári estén Balázs a Mesefa alatt feküdt, és egy kicsit szomorkásan nézett az égre. – Jó lenne újra úton lenni – sóhajtotta. A
Egy meleg nyári reggelen Balázs a Mesefa alatt hűsölt, miközben a madarak csivitelése betöltötte az erdőt. A fa törzse alatt puha volt a fű, és
Egy nyári este Balázs különösen csendes volt a Mesefa alatt. Az ég már bíborvörösre festette magát, és a levelek között egy halk suttogás kísérte a
Egy szeles, tavaszi délután Balázs ismét ott ült kedvenc helyén, a Mesefa alatt. Ahogy megsimogatta a fa kérgét, a levelek susogni kezdtek, és halkan felnyílt
Balázs egy szép, napsütéses délután újra a Mesefa alatt pihent. A nap sugarai átszűrődtek a leveleken, és a szellő puha, meleg érintéssel simogatta az arcát.
Egy enyhe, nyári délután Balázs ismét a Mesefa árnyékában üldögélt. A nap sugarai aranyszínű foltokat táncoltattak a fűszálakon, és a levelek halkan suttogtak a szélben.
Egy friss, illatos tavaszi reggelen Balázs ismét a Mesefa alatt üldögélt. A harmatcseppek még csillogtak a fűszálakon, és a madarak vidáman csicseregtek. A Mesefa mély
Egy kellemes tavaszi reggelen Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a nap sugarai átszűrődtek a zöld levelek között. A Mesefa lágyan susogott, és egy új
Egy langyos, tavaszi délután Balázs ismét a Mesefa alatt üldögélt. A fa sűrű lombjai között halkan susogott a szél, és a varázskönyv magától kinyílt az
Egy nap, mikor a nap sugarai aranyló fényben úsztatták meg a rétet, Balázs a Mesefa tövében pihent. A fa ágain csilingelve zizegtek a levelek, s
Aron és a Csillagsárkány I. fejezet – A fiú, aki mindig az eget nézte A falu emberei gyakran mosolyogtak, amikor meglátták Aront a dombtetőn ülni,
Egy késő délután Balázs a Mesefa tövében kuporgott. A lombok között a nap arany fénycsíkokat szőtt, mintha titkos jeleket küldene. Balázs kezében egy kicsi, narancsszín
Van instant leves, instant süti, instant kávé – és sokszor úgy tűnik, maga az életünk is instant üzemmódba kapcsolt. Egy gombnyomás, egy kattintás, egy „küldés”
Egy régi város szélén, ahol a házak falait már régen megfakította az idő, élt egy fiatal pár, Anna és László. Nem voltak gazdagok, nem voltak
Aznap Balázs a Mesefa alatt játszott kisautóival. Kanyargós pályát rajzolt a homokba, és sorban tologatta rajta az autókat. A piros mindig nyert, a kék néha
Antropomorfizálás, technológia és érzelmek találkozása Képzeld el: este hazamész, megnyitod a laptopod, és beírsz egy kérdést egy mesterséges intelligenciának. Visszaköszön, válaszol, talán még meg is
A világ már rég elfelejtette a nevét. A szél, ami valaha selymesen simogatta bőrét, ma csak port sodor felette. Az emberek, akik ismerték, már régen
A kert fölött magas, fehér felhők úsztak. Balázs a Mesefa alatt ült, egy repülős könyvet lapozgatott. A képeken vitorlázó repülők, vadászgépek, helikopterek – mind másként
A por és füst között, a föld mélyén, minden mozdulat lassúnak és nehéznek tűnt. Bálint már órák óta kereste a társait a beomlott járatok között.