Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: Borka, a kíváncsi medvebocs
Egy tavaszi délután Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, és ahogy megérintette a repedezett kérget, a fa lágyan felzizzent, majd egy új mese bontakozott ki előtte:
Egy tavaszi délután Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, és ahogy megérintette a repedezett kérget, a fa lágyan felzizzent, majd egy új mese bontakozott ki előtte:
Egy nap, amikor a tavasz első virágai már mosolyogtak a napsütésben, Balázs a Mesefa tövében üldögélt. A levelek között madarak csiviteltek, és a varázskönyv halkan
Egy tavaszi reggelen, amikor az erdő illatozott a virágoktól, Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és halkan kérdezte: – Mesefa, mesélj nekem valami finomról… mondjuk… csokiról!
Egy kora tavaszi reggelen Balázs a Mesefa alá kuporodott, és kíváncsian nyitotta ki a varázskönyvet. A lapok puhán zizegtek, majd a könyvben új történet született
Balázs éppen a Mesefa tövében ült, amikor a varázslatos fa levelei susogni kezdtek, mint mindig, ha egy új történetet akart mesélni. A levelek között aranyló
Egy tavaszi reggelen Balázs a Mesefa tövében ült, amikor a fa aranyló levelei halkan susogni kezdtek. A fiú kinyitotta a varázskönyvet, és új történet szökkent
Egy meleg, nyári délután Balázs újra a Mesefa árnyékába húzódott. A varázskönyv ezúttal halkan susogni kezdett, majd aranyfényben kinyílt, és egy új történet kezdődött: Egy
Egy napsütéses délután Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, ölében a varázskönyvvel. Amikor kinyitotta, a lapok újra megcsillantak, és máris kezdődött a történet… Beni, a kedves
Egy meleg, napfényes reggelen Balázs a Mesefa árnyékában ült. A levelek halkan susogtak, és a varázskönyv lapjai ismét megmozdultak. Egy új mese bontakozott ki előtte,
Egy napsütéses délelőtt Balázs letelepedett a Mesefa alá. A levelek halk susogása közben a varázskönyv újra kinyílt, és a lapok közül új történet született: Kínában,
Aznap a kert fölött lágy, langyos szél járt. Balázs a Mesefa tövében ült, és fadarabokból próbált kis hidat építeni egy pocsolya fölé. Néha csobbanva esett
Képzeld el, hogy egy nyári estén egy kis teraszon ülsz. Előtted egy gőzölgő, frissen főzött kávé, a háttérben halk jazz szól. Kortyolsz, és minden íz
„Aspirion” – a Fényváros legendája A 24. század közepére az emberiség már régen túlnőtt a Föld határain, mégis volt egy város, amely minden másnál erősebben
Aznap a kert még csupa deres volt, a levegőben hideg, csípős illat szállt. Balázs a Mesefa tövében kuporgott, a kezében egy forró teásbögrével. A fa
Aznap délután az ég komor felhőkkel borult be. Balázs a Mesefa tövében ült, és hallgatta az eső első cseppjeinek halk kopogását. A levegőben friss, földes
„Az ajándék, amit nem lehet becsomagolni” Anna azon a télen különösen magányosnak érezte magát. A férje évekkel ezelőtt elment, a gyerekei pedig már régen kirepültek.
Mindannyiunk testében van egyfajta „belső üzenetküldő rendszer”. Nem e-mailben, nem üzenetben érkezik, hanem apró jelek formájában: fáradtság, száraz bőr, izomgörcs vagy épp hajhullás. Sokszor ezek
Aznap este Balázs szokatlanul sokáig fennmaradt. A kert fölött már sötétedett, a levegőben érezni lehetett az esti harmat illatát. A Mesefa csendben állt, mintha aludna,
Van valami varázslatos abban, amikor hosszú, forró napok után megérkezik az első eső. A levegő megváltozik, a szél másként fúj, és az orrunkba kúszik egy