
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: Borzi, az erdő barátja
Egy nyugodt őszi délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a fa levelei aranyló fényben tündököltek. A könyv lapjai halkan fordultak, és egy új történet
Egy nyugodt őszi délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a fa levelei aranyló fényben tündököltek. A könyv lapjai halkan fordultak, és egy új történet
Egy hűvös őszi délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a fa levelei aranyszínű fényt árasztottak. A könyv lapjai megmozdultak, és egy új történet bontakozott
Egy csillagos nyári estén Balázs a Mesefa árnyékában pihent, miközben a fa levelei lágy, zöldes fényt árasztottak. A könyv lapjai lassan megmozdultak, és egy új
Egy tavaszi délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a fa levelei lágyan ringatóztak a szellőben. A fa most halvány, színjátszó fénnyel ragyogott, mintha egy
Egy langyos nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, miközben a fa levelei halkan susogtak körülötte. A könyv lapjai aranylóan felragyogtak, és egy új történet
Egy csendes, csillagos estén Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, miközben a fa levelei ezüstösen fénylettek a holdfényben. A könyv lapjai maguktól fordultak, és egy varázslatos
Egy kellemes, meleg délután Balázs a Mesefa árnyékában pihent, miközben a fa levelei aranyló fényben tündököltek. A könyv lapjai maguktól fordultak, és egy új történet
Egy napsütéses délután Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, miközben a fa levelei lágyan ringatóztak a szélben. A könyv lapjai maguktól fordultak, és egy új történet
Egy hideg téli délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a fa ezüstösen csillogó fényt árasztott. A levelek halk susogása mesélni kezdett, és Balázs izgatottan
Egy langyos nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, miközben a levelek susogva ringatóztak a szélben. A fa most mélykék fényt árasztott, mintha a tenger
Gondolj csak bele: mikor ettél utoljára egy kanál mogyorókrémet? Vagy csak belenyaltál, titokban, este tízkor, mint valami bűnös kis öröm? Vagy éppen reggel a pirítósodra
„A két világ meséje” Volt egyszer két gyermek, akik ugyanazon a napon születtek – de két külön világban. Az egyik ott, ahol a nap minden
Egy napsütéses reggelen Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és az ujjával dobolt a térdén. Valami kis ritmus motoszkált benne, valami, amit nem tudott kifejezni –
Van az a pillanat, amikor a nyaralás csúcspontja a vízparti ejtőzés. Napfény, hullámok, gyümölcsillatú naptej és az a jól megérdemelt nyugalom. Aztán… jön a törölköző.
„Luca és a búzavirágok” Luca öt és fél éves volt. Az „öt” már biztosnak számított, a „fél” pedig fontos volt neki, mert attól kicsit nagyobbnak
Balázs egy padon üldögélt a Mesefa tövében, lába a levegőben lógott. A tó csendes volt, csak egy-egy hullám fodrozta a felszínt. A túlparton házak sorakoztak,
Vannak érzések, amelyek nem hangosak. Nem szorítják ki a könnyeket, nem robbannak szét egy beszélgetésben, nem követelnek választ. Csak ott vannak. Lágyan, csendben, halkan ülnek
„Bőröm alatt mondatok vannak” Nem emlékezett már, mikor kezdődött. Talán amikor először mondták neki, hogy „ne légy túl hangos.” Talán amikor azt hallotta, hogy „ez
Egy tavaszi reggelen Balázs a Mesefa alatt feküdt, a fűben egy falevelet pörgetve. A levegő illata friss volt, mint amikor a világ újrakezdődik, és Balázs