Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: A barátság almája
Egy őszi délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt, miközben a levelek aranybarnán hullottak körülötte. A fa most mélyvörös és arany fénnyel ragyogott, mintha egy meleg,
Egy őszi délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt, miközben a levelek aranybarnán hullottak körülötte. A fa most mélyvörös és arany fénnyel ragyogott, mintha egy meleg,
Egy meleg nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában hűsölt, miközben a levelek susogva meséltek neki. A fa most barnás-arany fényben ragyogott, mintha egy szívből jövő,
Egy szép tavaszi délután Balázs a Mesefa árnyékában pihent, miközben a szellő lágyan borzolta a leveleket. A fa ezúttal vidám, halványkék fényt árasztott, mintha egy
Egy meleg, nyári délután Balázs a Mesefa alatt pihent, miközben a szél halkan zizegtette a leveleket. A fa most mélyzöld fényt árasztott, mintha egy ősi,
Balázs egy szikrázó nyári napon letelepedett a Mesefa árnyékába. A fa lombjai zölden ragyogtak, és az ágain szélzeneként csilingeltek a levelek. Amikor Balázs kinyitotta a
Egy meleg, napsütötte délután Balázs a Mesefa árnyékában pihent. A fa lassan elkezdte mozgatni ágain a leveleket, és suttogó hangján így szólt: – Balázs, ma
Egy kellemes, nyári délután Balázs a Mesefa árnyékába húzódott, hogy megpihenjen a nap melegétől. A fa ezúttal halvány rózsaszín fényben ragyogott, mintha egy flamingó szárnyainak
Egy hideg téli délután Balázs a Mesefa alatt ült, miközben a fákon fehér zúzmara csillogott. A varázskönyv ezúttal jeges kék fényben ragyogott, mintha a sarkvidék
Egy szeles, őszi délután Balázs a Mesefa tövében ült, és figyelte, ahogy a levelek lassan lehullanak. A fa most sárgás fényben ragyogott, mintha a villamos
Egy nyugodt este, amikor a nap éppen a horizont alá süllyedt, Balázs a Mesefa tövében ült, és figyelte, ahogy az első csillagok megjelennek az égen.
Egy szélcsendes délután Balázs a Mesefa tövében heverészett, és a kutyákról álmodozott. Arra gondolt, milyen jó lenne, ha lehetne egy saját kiskutyája: játékos, hűséges, mindig
Volt egyszer egy apró, vörös cirmos kiscica, akinek hatalmas, kék szemei úgy csillogtak, mintha az egész égbolt tükröződne bennük. Őt mindenki csak Bodzának hívta. Bodza
Egy forró nyári napon Balázs a Mesefa tövében feküdt, és a tavat nézte. A vízen békák kuruttyoltak, a nád között tücskök ciripeltek. A fiú csak
Az öröm és bátorság nap mint nap választás kérdése. Volt már olyan reggeled, amikor úgy érezted, minden erőd elhagyott? Amikor semmi sem sikerült, és a
Volt egyszer két különleges cica, akik nem a földön, hanem a csillagok és a színek világában éltek. Papírból hajtogatott testük mégis élettel teli volt: szívük
Egy meleg nyári napon Balázs a Mesefa alatt feküdt, és a felhőket nézte. A madarak csicseregtek, a fák árnyékot adtak. A fiú az égre hunyorított.
Volt egyszer egy kislány, akit mindenki csak Lilinek hívott. Lili különleges volt, nem azért, mert hangosan kacagott, vagy mert mindig a figyelem középpontjába került, hanem
Egy borongós délután Balázs a Mesefa tövében rajzolt. Az eső csendesen permetezett, de a fa lombjai megvédték. A fiú dinoszauruszokat rajzolt – hatalmasakat, hosszú nyakkal
Van valami varázslatos a delfinekben, igaz? Elég egyetlen pillantás a mosolygós pofijukra, a játékos mozdulataikra, és az emberben azonnal felébred az érzés: „Mintha egy kicsit