Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: Az oroszlán bátorsága
Egy tavaszi napon, amikor Balázs a Mesefa alatt ült, a varázskönyv aranysárga fénnyel ragyogott fel. Az égő nap színeire emlékeztető fény melegítette a lelkét, miközben
Egy tavaszi napon, amikor Balázs a Mesefa alatt ült, a varázskönyv aranysárga fénnyel ragyogott fel. Az égő nap színeire emlékeztető fény melegítette a lelkét, miközben
Egy hideg, friss reggelen, az újév első napján, Balázs a Mesefa alatt találta magát. Az éjszakai szél utózöngéje a fa lombjain suttogott, mintha csak egy
Egy hideg téli éjszakán, amikor a szél a Mesefa ágain susogott, Balázs ismét odakucorodott kedvenc helyére. A varázskönyv ezúttal hideg, kékes-ezüst fényt árasztott, mintha maga
Egyik délután Balázs a Mesefa alatt ült, amikor a varázskönyv sárgás-narancsszínű fényt kezdett kibocsátani, mintha a sivatagi nap sugarait érezné. Izgatottan nyitotta ki a könyvet,
Balázs egy langyos, őszi délutánon ismét a Mesefa alá ült. A varázskönyv ezújttal meleg, barna fénnyel ragyogott, mintha az ősz színeit hordozta volna magában. Amikor
Balázs örömmel tért vissza a Mesefa alá, hogy újabb kalandokat fedezzen fel a varázskönyvben. Ezújttal a könyv meleg, napsárga fényt árasztott, mintha a nyári nap
Balázs csendben ült a Mesefa alatt, amikor a varázskönyv halvány kékes fénnyel kezdett ragyogni. Izgatottan nyitotta ki, és a lapok maguktól megfordultak. Egy új történet
Balázs ismét a Mesefa alatt ült, amikor a varázskönyv aranyló fénnyel kezdett ragyogni. Ahogy kinyitotta, a lapok maguktól megfordultak, és egy új mese bontakozott ki
Balázs nagyon szerette a Mesefa alatti délutánokat. Ez a különleges fa nemcsak árnyékot adott, hanem egy titkos kincset is őrzött: egy varázskönyvet, amely tele volt
Egyszer volt, hol nem volt, a Mesefa alatt ült Balázs, aki izgatottan várta a karácsony estét. A varázslatos könyv ezúttal különösen ragyogott, és az aranyló
A piros ruhás kislány – egy történet a bátorságról és a kíváncsiság határáról Valahol a hegyek között, egy kis faluban, ahol a szél suttogott a
Egy vasárnap délután Balázs a parkban sétált. A padokon emberek ültek: beszélgettek, olvastak, bámultak maguk elé. De volt köztük egy, aki nem csinált semmit. Csak
A piacon vásárolni nem egyszerű bevásárlás. A piac egy rítus. Egy társadalmi színpad. Egy félig szervezett, félig kaotikus kulturális esemény, amit a résztvevők minden szombaton
Bubli, a kis aranyhal, aki cápa akart lenni – egy mese arról, hogy néha pont az tesz különlegessé, amit elrejtenénk Valamikor, nem is olyan mélyen
Egy langyos tavaszi délután Balázs a Mesefa tövében guggolt, és egy barna falevél mögött egy apró, rezzenő gyíkot figyelt. Az állat olyan halkan mozdult, hogy
Van valami egészen megnyugtató abban, amikor egy gyerek leül egy tál sült krumpli és panírozott falatok mellé. Nem kell noszogatni, nem kell alkudozni. A kis
A padlásszoba titka – egy történet a csendről, az emlékekről és az újrakezdésről Valahol a hegyek között, egy kis falu szélén állt egy öreg, fehérre
Egy meleg nyári délután Balázs a Mesefa alatt egy akváriumot rajzolt az ujjával a porba. Oda képzelt egy aranyhalat is. Pici volt, aranyszínű, két nagy
Nem tudjuk pontosan, mikor történt. De valahol, valamikor elmaradt az a mozdulat, hogy leemeljünk egy könyvet a polcról. Nem drámaian, nem egyszerre, nem hangosan –