Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei – A tücsök zenekara
Egyszer volt, hol nem volt, az erdő mélyén, egy csöndes tisztáson élt egy tücsök, akit Trillának hívtak. Trilla csodálatos zenész volt: minden este varázslatos dallamokat
Egyszer volt, hol nem volt, az erdő mélyén, egy csöndes tisztáson élt egy tücsök, akit Trillának hívtak. Trilla csodálatos zenész volt: minden este varázslatos dallamokat
Egyszer volt, hol nem volt, a Mesefa mellett egy hatalmas, napfényes mező terült el, tele színpompás virágokkal. A mező minden lakója szerette ezt a helyet,
Egyszer volt, hol nem volt, egy csendes tó mélyén élt egy különleges teknős, akit Tükörnek hívtak. Tükör arról volt híres, hogy a páncélja minden éjjel
Egyszer volt, hol nem volt, egy csendes faluban, az erdő szélén állt egy domb, amelyet mindenki csak a Rejtélyes Dombnak nevezett. A falusiak szerint a
Egyszer volt, hol nem volt, az erdő mélyén, egy hatalmas tisztáson élt egy szorgos hangyaboly, amelyet minden állat tisztelettel figyelt. A hangyák híresek voltak arról,
Egyszer volt, hol nem volt, az erdő szélén egy gyönyörű, virágokkal teli tisztás állt, ahol minden nap sütött a nap, és az állatok boldogan éltek.
Egyszer volt, hol nem volt, egy kicsiny faluban, nem messze az erdőtől, élt egy kis szarvasborjú, akit Villámnak hívtak. Villám különleges volt: patái alatt mintha
Egyszer volt, hol nem volt, egy különleges erdő mélyén állt egy kristálytiszta tó, amelyről azt beszélték, hogy varázserővel bír. A tónál minden állat tisztelettel állt
Egyszer volt, hol nem volt, a havas hegyek felett élt egy aprócska, ragyogó hópihe, akit Csillogónak hívtak. Csillogó különleges hópihe volt, mert mindig azon álmodozott,
Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű réten élt egy apró, de különleges pillangó, akit Napsugárnak hívtak. Napsugár szárnyai aranyszínben csillogtak, mintha maga a nap
Aznap délután Balázs bokáig sárosan ült le a Mesefa tövébe. A nadrágján barnás pacák, a cipőjén csatakos foltok, a haján egy falevél csücsült. A keze
Mire jók a babonák, ha nem is hiszünk bennük? Esküvőre készülni olyan, mint belépni egy másik dimenzióba. Mindenki tanácsot oszt, javaslatokat hoz, és előkerülnek azok
„A stég, ahol a csend válaszol” Egyszer volt egy kis tó, eldugva az erdők és hegyek ölelésében, ahol az idő nem sietett. Itt állt egy
Egy kora őszi napon Balázs a Mesefa alatt üldögélt, térdét felhúzta, az állát a kezére tette. A levelek még zöldek voltak, de a nap már
– Egy könnyed cikk szomjúságról, hőérzetről, és az agy meglepő trükkjeiről Az a bizonyos első korty egy forró napon… Van az a pillanat, amikor a
„Egy levél Londonból” Clara mindig is imádta az őszt – de sosem gondolta volna, hogy az első igazi őszi napját egyedül fogja eltölteni, épp London
Egy délután Balázs csendesen figyelte a levelek lassú, lebegő táncát. Ősz közeledett. A fű már nem volt olyan harsány, a nap nem olyan heves. Balázs
Egy marék gyerekkor a tenyeredben Képzeld el, hogy leülsz egy régi padra a parkban, és a zsebedből előkerül egy régi, gyűrött zacskó gumicukor. Már az
„A titok, amit csak a szívek értenek” Egy napsütéses, langyos délutánon, amikor a falevelek még lusta ritmusban táncoltak az ágon, és a világ minden apró