
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei – A kíváncsi kis egér és az Idő Órája
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis egér, akit Fülesnek hívtak. Füles mindent tudni akart az erdőről, és folyton új dolgokat fedezett fel.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis egér, akit Fülesnek hívtak. Füles mindent tudni akart az erdőről, és folyton új dolgokat fedezett fel.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fürge kis szitakötő, akit Szivárványszárnynak hívtak. Szivárványszárny minden reggel a harmatcseppek között röpdösött, és a nap sugaraitól szikrázó

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis róka, akit Hajnalfénynek hívtak. Hajnalfény kíváncsisága határtalan volt, és mindig igyekezett felfedezni az erdő minden zugát.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy apró, de nagyon szorgalmas hangya, akit Szorginak hívtak. Szorgi nap mint nap dolgozott a hangyabolyban, fáradhatatlanul cipelve az

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kis béka, akit Csobbanónak hívtak. Csobbanó imádta a tavakat és a víz csobogását, és minden nap vidáman ugrált

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kis sün, akit Süninek hívtak. Süni kicsit félénk volt, és gyakran elbújt az erdő levelei alatt, amikor valami

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kis tücsök, akit Csengőnek hívtak. Csengő különleges dallammal szólaltatta meg a hegedűjét minden este, hogy a fák, a

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kicsi, türelmes vakond, akit Földikének hívtak. Földike csendesen dolgozott a föld alatt, hosszú alagutakat ásott, és gondosan rendben

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fiatal és fürge gyík, akit Napfénynek hívtak. Napfény imádott sütkérezni a reggeli napfényben, és egész nap az erdő

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis mókus, akit Csillagnak hívtak. Csillag szerette felfedezni az erdőt, és mindig új kincseket gyűjtött: apró kavicsokat,

A lány és a pillangók Volt egyszer egy lány, akit mindenki különösnek tartott a faluban. Nem azért, mert feltűnően más lett volna, hanem mert túl

Egy vasárnap délután Balázs a Mesefa alatt heverészett. A felhők lassan úsztak az égen, egyik olyan volt, mint egy bárány, a másik, mint egy hajó,

Szomorúság. Egy érzés, amitől a legtöbben menekülünk, mégis mindenki megtapasztalja. Van, hogy hirtelen tör ránk – egy rossz hír, egy veszteség, egy csalódás miatt. Máskor

A kiskutya alig néhány napja került új otthonába. A ház tele volt új illatokkal, zajokkal, minden sarkában felfedeznivaló rejlett. Lelkesedése határtalan volt, apró farkát szüntelenül

Egy nyári este Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A kert végében a hordóból csöpögő víz körül apró tócsák gyűltek, és Balázs kíváncsian hajolt föléjük. De

Az ember furcsa teremtmény. Egyik pillanatban vadul görgeti a telefonját, a legújabb étterem menüjét nézegeti, a legfrissebb sorozatot keresi a streamingen – mindig a „következő

Aron és a Csillagsárkány I. fejezet – A fiú, aki mindig az eget nézte A falu emberei gyakran mosolyogtak, amikor meglátták Aront a dombtetőn ülni,

Egy késő délután Balázs a Mesefa tövében kuporgott. A lombok között a nap arany fénycsíkokat szőtt, mintha titkos jeleket küldene. Balázs kezében egy kicsi, narancsszín

Van instant leves, instant süti, instant kávé – és sokszor úgy tűnik, maga az életünk is instant üzemmódba kapcsolt. Egy gombnyomás, egy kattintás, egy „küldés”