
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei – A bátor kis szarvas és az Éjszakai Holdkő legendája
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kis szarvas, akit Dérnek hívtak. Dér még fiatal volt, de híres volt bátorságáról és arról, hogy minden zegzugot

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kis szarvas, akit Dérnek hívtak. Dér még fiatal volt, de híres volt bátorságáról és arról, hogy minden zegzugot

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kicsi harkály, akit Koppnak hívtak. Kopp minden nap türelmesen kopogtatta a fákat, hogy ételt találjon, és segített az

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kis csiga, akit Fénysugárnak hívtak. Fénysugár nem volt gyors, és nem is volt különösebben erős, de minden nap

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis veréb, akit Csipinek hívtak. Csipi mindig figyelte a csillagos eget, és minden éjjel arról álmodott, hogy

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy csendes kis csiga, akit Csigusznak hívtak. Csigusz nem volt gyors, de nagyon figyelmes volt, és minden apró részletet

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy szorgalmas kis méhecske, akit Züminek hívtak. Zümi minden reggel elsőként ébredt, hogy virágról virágra repülve összegyűjtse a mézet

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis nyuszi, akit Hópihének hívtak. Hópihe imádta a réteket, és különösen szerette a friss, tavaszi levegőt. Egy

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kedves kis sündisznó, akit Tüskének hívtak. Tüske mindig szerette az erdőt járni, a friss harmatot érezni a lábai

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy hatalmas erdőben három jó barát: a bátor róka, Ravasz, a fürge őzike, Szelíd, és a hűséges kutya, Bátor.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy gyors és kíváncsi kis gyík, akit Villámnak hívtak. Villám imádta felfedezni az erdőt, és mindig a legváratlanabb helyeken

Az égen nem volt nap, sem hold. Csak fények, mintha valaki leejtette volna a szivárványt, és az fák között szivárgott volna szét – vöröstől az

Egy őszi délután Balázs a Mesefa alatt ült, és egy halom diót rakosgatott egymásra, mint tornyot. – Vajon mit csinál egy mókus, ha egyszer… már

Van egy pillanat, amit mindenki átélt már. Elküldesz egy hangüzenetet. Rövidet, spontánt, csak úgy, séta közben. Aztán… véletlenül visszanyomod a lejátszást. És ott van. A

A pillanat, amikor minden elcsendesül – Egy történet az ölelésről, amelyben a világ megáll Nem tudták pontosan, mikor kezdődött. Talán már azelőtt, hogy megpillantották egymást.

Egy napon Balázs a Mesefa alatt olvasgatott. Már vagy tízszer végiglapozta a könyvet, de most minden oldal unalmasnak tűnt. Semmi kaland, semmi szőrös lény, semmi

Van egy bolt a sarkon. Nem nagy, nem modern, nincs benne önkiszolgáló pénztár, és néha a pénztárgép is akadozik. Mégis sokan odajárnak. Nem csak a

„A kis lámpás” Egyszer volt, nem is olyan régen, egy kisfiú, aki esténként sokáig ébren maradt. Nem azért, mert nem szeretett volna aludni – hanem

Egy szép, langyos reggelen Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A fa árnyéka úgy borult rá, mintha egy nagy, zöld takaró lenne – hűvös, de megnyugtató.

Első út a levegőben: élmény, bátorság, és egy új világ kapuja Vannak dolgok, amik akkor is izgalmasak, ha felnőtt fejjel történnek meg először. Ilyen az