Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei – A kitartó kis csiga és a varázsharmat gyöngye
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kitartó kis csiga, akit Harmatnak hívtak. Harmat soha nem sietett, de mindig elérte a célját, legyen az a
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kitartó kis csiga, akit Harmatnak hívtak. Harmat soha nem sietett, de mindig elérte a célját, legyen az a
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis nyuszi, akit Szökkenőnek hívtak. Szökkenő tele volt energiával, és szerette bebarangolni az erdő legeldugottabb zugait is.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy szorgalmas kis hangya, akit Mórnak hívtak. Mór nagyon szeretett dolgozni és segíteni a kolóniájának élelmet gyűjteni. Egy nap
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy ravasz kis róka, akit Villámnak hívtak. Villám mindig is kíváncsi volt az erdő titkaira, és arról álmodott, hogy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis lepke, akit Szárnyalónak hívtak. Szárnyaló szerette a szellőben repülni, és minden virágot meglátogatni az erdőben. Egy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis bogár, akit Csillának hívtak. Csilla mindig szerette az éjszakai kalandokat, amikor a csillagok fénye ragyogott az
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis sün, akit Tüskésnek hívtak. Tüskés nagyon szerette felfedezni az erdő titkos ösvényeit, és mindig kalandokra vágyott.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis teknős, akit Villámnak hívtak, mert bár lassan mozgott, a szíve annál gyorsabban vert, ha kalandról volt
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fürge kis bogár, akit Fényesnek hívtak. Fényes imádta a napfényt, és egész nap a virágok között repkedett, hogy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis cickány, akit Bogyónak hívtak. Bogyó tele volt energiával, mindig felfedezőúton volt, és szeretett minden apró dolgot
Aznap délután Balázs egy különösen szép követ talált. Simára csiszolta a patak, olyan volt, mint egy mini lapos kavicsvilág: egyik oldala sötétzöld, a másik barna,
Ha valaha elutaztál egy másik országba, és azon kaptad magad, hogy furcsán néznek rád egy teljesen ártatlan mozdulat után – akkor már tudod, miről szól
„Az Emlékező-tó legendája” Valahol, túl a térképek szélén, túl az ismert hegyvonulatokon, volt egy völgy, amit soha senki nem nevezett el. Az ott élők egyszerűen
– Emléktextilek, elvarratlan szálak és a nő, aki még mindig ott él bennük Az a ruha… az a régi ruha a szekrény hátuljában Tudod, melyikről
„A Lángbagoly és a Csillagcsend” Valahol messze, ahol az égbolt sosem alszik, és a holdat még az idő is tiszteli, ott élt egy különleges lény
Egy ködös, nyúlós délutánon Balázs elbújt a Mesefa tövében. Aznap valahogy semmi nem volt elég érdekes. Az új játszóházban is járt már – csúszda, párnahegy,
„Makari, a csend őrzője” Afrika szívében, ahol az ég mindig egy kicsit közelebb van, és a föld hangjai évszázadok óta ugyanazt zúgják, élt egy orrszarvú,
A délután egészen jól alakult. Se különösebben jó, se rossz. Balázs a Mesefa alatt ült, és a nadrágján egy halvány lisztfoltot nézegetett. Aznap a nagymamája
„A tánc, amit senki sem látott – és mégis mindenki érzett” Réges-régen, egy kis falucska szélén, ahol a mező véget ért és az erdő kezdődött,