Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei – A kitartó kis csiga és a varázsharmat gyöngye
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kitartó kis csiga, akit Harmatnak hívtak. Harmat soha nem sietett, de mindig elérte a célját, legyen az a
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kitartó kis csiga, akit Harmatnak hívtak. Harmat soha nem sietett, de mindig elérte a célját, legyen az a
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis nyuszi, akit Szökkenőnek hívtak. Szökkenő tele volt energiával, és szerette bebarangolni az erdő legeldugottabb zugait is.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy szorgalmas kis hangya, akit Mórnak hívtak. Mór nagyon szeretett dolgozni és segíteni a kolóniájának élelmet gyűjteni. Egy nap
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy ravasz kis róka, akit Villámnak hívtak. Villám mindig is kíváncsi volt az erdő titkaira, és arról álmodott, hogy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis lepke, akit Szárnyalónak hívtak. Szárnyaló szerette a szellőben repülni, és minden virágot meglátogatni az erdőben. Egy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis bogár, akit Csillának hívtak. Csilla mindig szerette az éjszakai kalandokat, amikor a csillagok fénye ragyogott az
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis sün, akit Tüskésnek hívtak. Tüskés nagyon szerette felfedezni az erdő titkos ösvényeit, és mindig kalandokra vágyott.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis teknős, akit Villámnak hívtak, mert bár lassan mozgott, a szíve annál gyorsabban vert, ha kalandról volt
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fürge kis bogár, akit Fényesnek hívtak. Fényes imádta a napfényt, és egész nap a virágok között repkedett, hogy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis cickány, akit Bogyónak hívtak. Bogyó tele volt energiával, mindig felfedezőúton volt, és szeretett minden apró dolgot
A cipő, amely történeteket hordott – avagy hogyan lett egy pár lábbeli a változás szimbóluma A város egyik legrejtettebb sarkában állt egy öreg cipészműhely. A
Balázs az asztal mellett játszott. Sorba rakta a kisautókat: piros, kék, fekete… De volt egy, amit mindig a doboz aljáról szedett elő. Egy lila sportautó.
Nem a tea a lényeg. Hanem az, hogy megállsz. Leteszed a telefont, elfordítod az arcod a képernyőtől, és egyszer csak ott vagy: egy asztal mellett,
Kisfiú és a Zöldbarát – Egy galaktikus találkozás meséje avagy hogyan tanulták meg a csillagok a barátság nyelvét Egyszer, nem is olyan régen, a Föld
Egy esős reggelen Balázs nem szívesen indult iskolába. A cipője nedves volt, az esernyője mindig becsukódott, és a kabátja belül hideg. És valahogy… nem esett
Nem kell hozzá repülőjegy vagy szállásfoglalás. A tenger emléke akkor is ott van benned, amikor épp nem látod. Az illata, a mozgása, az állandó, halk
Veridia és Lumira – Az Egyetlen Arc – egy mese két világról, amely valójában egy volt Réges-régen, amikor a világ még két részből állt, létezett
Egy olyan napon, amikor a világ mintha egy picit fakóbbnak tűnt, Balázs a Mesefa tövébe telepedett. Minden zöld volt, minden rendben volt, mégis hiányzott valami.
Nem lehet sietni Toszkánában. Nem azért, mert nem lehetne, hanem mert valahogy senki sem akar. Az ember egyszerűen lelassul, amikor először megérzi a napfényben fürdő