
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: A nyúl, aki megtanulta, mikor kell megállni
Egy szeles tavaszi napon Balázs a Mesefa alatt ült, és figyelte, ahogy a fűszálak hajladoznak a szélben. A mezőn egy barna nyúl szaladt át, majd

Egy szeles tavaszi napon Balázs a Mesefa alatt ült, és figyelte, ahogy a fűszálak hajladoznak a szélben. A mezőn egy barna nyúl szaladt át, majd

Egy meleg nyári délután Balázs a patak mellett üldögélt. A Mesefa alatt árnyék volt és csend. A fiú fülét csak a víz csobogása és egy-egy

Egy nyári délután Balázs a Mesefa alatt ült, és a patakba kavicsokat dobált. A kövek csobbantak, majd apró gyűrűk szaladtak szét a vízen. – Vajon

Egy csendes délután Balázs a Mesefa alatt ült, és egy régi, pattogós gumilabdát görgetett a fűben. – Vajon milyen állat tudna igazi gömbbé változni? –

Egy szeles délután Balázs a Mesefa alatt ült, és egy régi kis fémvonatot tologatott a fűben. A kerekei kattogtak, a kéménye pedig fekete volt, mintha

Egy meleg, aranyló délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és egy kis mézet nyalogatott a kenyérhéjról. A napfényben dongtak körülötte a méhek. – Vajon hogy

Egy délután Balázs a Mesefa alatt ült, és a folyóra figyelt. A vízen apró buborékok futottak végig, amikor egy hal fickándozva kiugrott. – Vajon ki

Egy nyári délelőtt Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és egy bambusznádszálat forgatott a kezében, amit a folyópartról hozott. – Vajon tényleg mindig bambuszt esznek a

Egy délután Balázs a Mesefa alatt ült, és a kabátja zsebében melegítette a kezét. – Vajon melyik állatnak van a legkülönlegesebb zsebe a világon? –

Egy délután Balázs a Mesefa alatt ült, és pitypangokat fújkált a réten. A virágok szirmai a szélben szálltak, ő pedig elgondolkodott. – Vajon milyen lehet,

Egy szelíd, napsütéses délutánon Balázs a Mesefa árnyékába húzódott. A levelek finoman susogtak a szélben, és a fa mély, zengő hangon megszólalt: – Balázs, ma

Egyszer, valahol a csillagok között, volt egy hely, amit úgy hívtak: Fénymező. Ott nem voltak szavak, sem idő, csak színek, fények, és az érzések halk

A Mesefa levelei lágyan susogtak a tavaszi szélben. Balázs a fa tövében ült, és a levelek közül halk nevetés hallatszott. – Ma egy különleges álmodozóról

Egy esős reggelen Lili a kert végében játszott. A csizmája cuppogott a sárban, a kabátján apró vízcseppek csillogtak, és minden egyes esőcsepp úgy pattant le

A Mesefa lombjai között halk esti szellő zizegett. Balázs csendben ült alatta, amikor a fa mély, suttogó hangon megszólalt: – Ma egy kis lény történetét

Volt egyszer, réges-régen, egy erdő, ahol minden évszaknak saját őrzője élt. A télnek ott volt a Hóbagoly, aki fehér szárnyával altatta el az erdőt. A

A Mesefa levelei halkan zizegtek a délutáni szélben. Balázs kényelmesen elhelyezkedett a fa alatt, és a fa mély, lágy hangon mesélni kezdett. – Ma egy

A férfi a verandán ült, az aranyló októberi fény lassan csordogált végig a fák ágai között. A levegőben ott volt az ősz illata – a

Egy borongós, de különös fényű délutánon Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A levelek ezüstösen rezegtek a szélben, mintha valami készülődne. A fa halkan szólt hozzá: