Aznap délután Balázs a Mesefa alatt ült, és kavicsokat rendezett sorba, mintha apró házikókat építene belőlük. A nap melegen sütött, de a szél épp csak
Egy csendes délután volt. A levegőben friss esőillat kavargott, a Mesefa levelei közt apró vízcseppek hintáztak. Balázs a fa tövében ült, lábát a nedves fűbe
Egy délután, amikor az eső csak úgy suttogva esett, Balázs a Mesefa tövében kuporgott, kezében egy vizes könyvvel. Az oldalai kicsit összeragadtak, a betűk néhol
Aznap délután Balázs egy különösen szép követ talált. Simára csiszolta a patak, olyan volt, mint egy mini lapos kavicsvilág: egyik oldala sötétzöld, a másik barna,
Egy ködös, nyúlós délutánon Balázs elbújt a Mesefa tövében. Aznap valahogy semmi nem volt elég érdekes. Az új játszóházban is járt már – csúszda, párnahegy,
A délután egészen jól alakult. Se különösebben jó, se rossz. Balázs a Mesefa alatt ült, és a nadrágján egy halvány lisztfoltot nézegetett. Aznap a nagymamája
Egy szellős, zizegős délután Balázs a Mesefa alatt heverészett. Kezében egy botot forgatott, amiből egy pillangót akart faragni – vagy hajót… vagy talán egy fűnyíró
Aznap délután Balázs bokáig sárosan ült le a Mesefa tövébe. A nadrágján barnás pacák, a cipőjén csatakos foltok, a haján egy falevél csücsült. A keze
Egy kora őszi napon Balázs a Mesefa alatt üldögélt, térdét felhúzta, az állát a kezére tette. A levelek még zöldek voltak, de a nap már
Egy délután Balázs csendesen figyelte a levelek lassú, lebegő táncát. Ősz közeledett. A fű már nem volt olyan harsány, a nap nem olyan heves. Balázs
Egy őszi napon Balázs a Mesefa tövében üldögélt. Színes levelek hullottak körülötte – piros, sárga, barna –, és úgy zizegtek a szélben, mintha mesélni akarnának
A nap lassan elbújt a szavanna horizontján, és a táj aranyból, narancsból és bíborból szőtt palástot öltött magára. A folyóparton Liana, az oroszlánlány ült mozdulatlanul.
Egy esős délután Balázs a Mesefa tövében kuporgott. A felhők szürkén úsztak az égen, de a fa levelei mégis aranyzölden ragyogtak. – Ma minden szürke
Egy hófödte faluban, ahol a házak kéményeiből füst szállt az égre, élt egy kislány, aki különösen szerette a csodákat. Nem a nagy, hangos varázslatokat, hanem
Egy mese a barátságról, elfogadásról és arról, hogy néha pont az lesz a barátunk, akitől a legjobban tartottunk. Egy délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt.
Képzeld el, hogy van egy aprócska kapszula, ami az óceán erejét hordozza. Ez a halolaj: egy természetes, évszázadok óta ismert kincs, amit zsíros tengeri halakból
A végtelen tenger fölött egy büszke pelikán szárnyalt, tollai fényesen csillogtak a napsütésben. Ő volt az óceán egyik őrzője, aki minden nap figyelte a vizet,
A tengerparton, ahol a sziklák ölelésében a hullámok örök dallamot játszottak, állt egy kék ház és mellette a büszkén magasodó világítótorony. Ez a hely különleges
Egy délután, amikor a nap már lejjebb hajolt, Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A fák között játszott a fény, és a levegő olyan meleg volt,
