Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: Ábel, a bagoly, aki elfelejtett huhogni
Egy este Balázs némán kuporgott a Mesefa alatt. A nap már lebukott a fák mögé, de az ég még parázslott halvány rózsaszínben. Balázs vállára lassan
Egy este Balázs némán kuporgott a Mesefa alatt. A nap már lebukott a fák mögé, de az ég még parázslott halvány rózsaszínben. Balázs vállára lassan
Egy délután Balázs a Mesefa alatt ült, lába köré kanyarodott a fű, vállára rásimult egy meleg sugár. Belül csend volt benne, de nem a nyugalom
Egy délután Balázs csendesen ült a Mesefa alatt. A fák lombjai között átszűrődött a fény, az árnyékok lágyan elnyúltak a földön. Balázs valahogy máshogy érezte
Egy délután Balázs némán kuporgott a Mesefa alatt. Az ég halvány rózsaszínbe hajlott, a fűben hangyák mászkáltak, mintha mind tudnák, merre mennek. Balázs viszont nem
Egy délután Balázs némán kuporgott a Mesefa alatt. Az ég pasztellkékre fakult, a levelek alig mozdultak. Balázs nem tudta pontosan, mi bántja. Nem volt szomorú
Egy délután Balázs némán kuporgott a Mesefa alatt. Az ég pasztellkékre fakult, a levelek alig mozdultak. Balázs nem tudta pontosan, mi bántja. Nem volt szomorú
Egy langyos nyári reggel Balázs csendben ült a Mesefa tövében. A fű még harmatos volt, a levegő olyan, mint egy álom utáni félmosoly. Balázs nem
Egy napsütéses reggelen Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és az ujjával dobolt a térdén. Valami kis ritmus motoszkált benne, valami, amit nem tudott kifejezni –
Balázs egy padon üldögélt a Mesefa tövében, lába a levegőben lógott. A tó csendes volt, csak egy-egy hullám fodrozta a felszínt. A túlparton házak sorakoztak,
Egy tavaszi reggelen Balázs a Mesefa alatt feküdt, a fűben egy falevelet pörgetve. A levegő illata friss volt, mint amikor a világ újrakezdődik, és Balázs
Képzeld el, hogy egyetlen napra eltűnne a víz a világból. Nem lenne, amivel leöblítsd a szomjadat, nem lenne, amiben fürödj, nem zubogna a patak, nem
Egy fiatal lány ült a parton, csendben, mezítláb, mint aki a világ zaja helyett a hullámok halk beszédében keres választ. Ruhája finoman ringott a szélben,
Egy szélcsendes délután Balázs a Mesefa tövében heverészett, és a kutyákról álmodozott. Arra gondolt, milyen jó lenne, ha lehetne egy saját kiskutyája: játékos, hűséges, mindig
Volt egyszer egy apró, vörös cirmos kiscica, akinek hatalmas, kék szemei úgy csillogtak, mintha az egész égbolt tükröződne bennük. Őt mindenki csak Bodzának hívta. Bodza
Egy forró nyári napon Balázs a Mesefa tövében feküdt, és a tavat nézte. A vízen békák kuruttyoltak, a nád között tücskök ciripeltek. A fiú csak
Az öröm és bátorság nap mint nap választás kérdése. Volt már olyan reggeled, amikor úgy érezted, minden erőd elhagyott? Amikor semmi sem sikerült, és a
Volt egyszer két különleges cica, akik nem a földön, hanem a csillagok és a színek világában éltek. Papírból hajtogatott testük mégis élettel teli volt: szívük
Egy meleg nyári napon Balázs a Mesefa alatt feküdt, és a felhőket nézte. A madarak csicseregtek, a fák árnyékot adtak. A fiú az égre hunyorított.
Volt egyszer egy kislány, akit mindenki csak Lilinek hívott. Lili különleges volt, nem azért, mert hangosan kacagott, vagy mert mindig a figyelem középpontjába került, hanem