Toszkána – Az a hely, ahol az idő nem siet
Nem lehet sietni Toszkánában. Nem azért, mert nem lehetne, hanem mert valahogy senki sem akar. Az ember egyszerűen lelassul, amikor először megérzi a napfényben fürdő
Nem lehet sietni Toszkánában. Nem azért, mert nem lehetne, hanem mert valahogy senki sem akar. Az ember egyszerűen lelassul, amikor először megérzi a napfényben fürdő
Este van, végre vége a napnak. Lefürödtél, ki van húzva a redőny, az ágy is hívogat. Nem vagy fáradt, de már nem is akarsz semmit.
Van egy pillanat, ami úgy kezdődik, mint egy ártatlan gondolat. Megnézed a receptet a vacsorához. Vagy gyorsan utánanézel, mennyibe kerül egy új kerti szék. Tényleg
Nyár. Hőség. Te a fagyiddal hűsölsz a kanapén, a kutyád pedig ott ül veled szemben, a nyelvét lógatva, és olyan szemekkel néz rád, mint amikor
Egy 4 éves gyerek világa tele van felfedezéssel, fantáziával és mozgással. Ebben a korban a kíváncsiság határtalan, a beszéd fejlődik, az akarat egyre erősebb –
Van az az ember, akivel egykor minden nap beszéltetek. Lehet, hogy szerelmi kapcsolat volt, lehet, hogy barátság. A lényeg ugyanaz: valaha közeli volt, most meg
Voltál már úgy, hogy teljesen rákattantál valamire – egy sorozatra, egy hobbira, egy új appra, egy emberre – és pár hét, néha nap után már
Egy átlagos hétköznap délután. Belépsz a boltba, csak egy gyors bevásárlásra ugrasz be, de aztán ott találod magad a tejtermékes pult előtt, és csak bámulod
Vannak napok, amikor minden okénak tűnik kívülről, mégis belül valami nem stimmel. Nem történt semmi látványos, nem sértett meg senki, nem volt tragédia. Csak egy
Képzeld el, hogy egy este, amikor végre elcsöndesedik a lakás, és te már mélyen alszol, a tárgyaid összeülnek egy kis megbeszélésre. Nem drámázni, nem panaszkodni.
Nem lehet sietni Toszkánában. Nem azért, mert nem lehetne, hanem mert valahogy senki sem akar. Az ember egyszerűen lelassul, amikor először megérzi a napfényben fürdő
Egyszer réges-régen, amikor az univerzum még csak formálódott, volt egy világ, amit a csillagok szövögettek – szó szerint. Ez a világ a Végtelen Felszín volt,
Egy különösen csöndes estén Balázs a Mesefa tövében feküdt, a fűre támasztotta a fejét, és a csillagokat nézte. Nem volt szomorú. Nem is magányos. Csak…
Este van, végre vége a napnak. Lefürödtél, ki van húzva a redőny, az ágy is hívogat. Nem vagy fáradt, de már nem is akarsz semmit.
Bubó, a harmatcsepp halacska – egy apró csoda története a levelek világából Egyszer, valahol egy harmatos reggelen, amikor a nap még csak épp kukucskált át
Aznap Balázs az iskola után egyedül ült a Mesefa alatt. Egy barátja, akivel szinte mindent együtt csinált, ma másokkal nevetett a szünetben. Nem bántotta, csak…
Van egy pillanat, ami úgy kezdődik, mint egy ártatlan gondolat. Megnézed a receptet a vacsorához. Vagy gyorsan utánanézel, mennyibe kerül egy új kerti szék. Tényleg
Tikitaka, a dzsungel őre – egy színes csőrű igazságkereső meséje Mélyen a Dzselapa-esőerdő szívében, ahol a levegő mindig párás, a lombok örökké zöldek, és a
Egy borongós szeptemberi napon Balázs az iskolaudvar szélén üldögélt. A többiek fociztak, szaladgáltak, nevettek. Már több mint egy hete tartott az iskola, de Balázs még
© Minden jog fenntartva! design-ninja.agency