Az óraátállítás 2026-ban ismét megbolygatja a reggeleinket Európa-szerte. Március 29-én, vasárnap hajnali 2 órakor kell előre állítani az órákat 3 órára, ezzel átállunk a nyári időszámításra. Hirtelen nem öt, hanem hat órakor virrad be a szobánkba, mi pedig álmosan kapkodjuk a fejünket, hogy vajon mikor is kell felkelni.
De miért csináljuk ezt egyáltalán? És ami még fontosabb: tényleg van még értelme ennek az egésznek, vagy csak egy elévült szokás, amit képtelenek vagyunk elengedni?
Egy régi ötlet, ami sosem akart igazán működni
Az óraátállítás gondolata meglepően régi. Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy jó lenne jobban összehangolni az ébrenlétet a természetes napfénnyel. Persze ő inkább ironikusan, félkomolyan írt erről a párizsi amerikaiaknak, mégis elültette a gondolat magját.
A következő száz évben senki nem foglalkozott komolyan az ötlettel, egészen addig, amíg ki nem tört az első világháború. Az energiahiány hirtelen gyakorlati jelentőséget adott egy addig elméleti elképzelésnek. 1916 áprilisában Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be először az óraátállítást, Magyarország is csatlakozott, több-kevesebb sikerrel.
A vasúttársaságok például komoly zavarba kerültek: a menetrendek elcsúsztak, a mozdonyvezetők nem mindig tudták, melyik idő szerint kellene közlekedniük, így az első napokban késések sora követte egymást. Már ekkor látszott, hogy az idő „megbuherálása” nem teljesen veszélytelen játék.
Jön, megy, eltűnik, majd visszatér
A háború után sok ország gyorsan megszabadult az óraátállítástól, mert az emberek kifejezetten utálták. A második világháború azonban újra előhozta az energiamegtakarítás gondolatát, így az óraátállítás ismét előkerült.
Magyarországon többször is bevezették, majd eltörölték, majd újra visszahozták. Az igazi fordulópont az 1973-as olajválság volt. Franciaország 1976-ban újra bevezette az óraátállítást, hogy csökkentse az energiafogyasztást, és ez lavinaszerűen terjedt tovább Európában.
Nálunk 1980 óta folyamatosan él a rendszer, azóta minden tavasszal és ősszel ugyanazt a rituálét ismételjük meg, bízva abban, hogy valami haszna csak van.
Az egészségünk fizeti meg az árát
Itt válik igazán kényelmetlenné a történet. Az az érv, ami miatt az óraátállítást annak idején bevezették – az energiamegtakarítás –, ma már egyre kevésbé meggyőző. Bár a magyar MAVIR adatai szerint 2017-ben körülbelül 120 GWh éves megtakarítás volt kimutatható, ez elenyésző ahhoz képest, amit cserébe elveszítünk.
A tavaszi óraátállítást követő napokban statisztikailag kimutathatóan megnő a szívinfarktusok száma, különösen az első három napban. Az alvásritmus felborulása, a fáradtság és az ingerlékenység szinte mindenkinél jelentkezik, még akkor is, ha csak „egy óra” eltolódásról van szó.
Egy 2025-ös Stanford-kutatás szerint az Egyesült Államokban évente több százezer stroke-esetet és több millió elhízással összefüggő problémát lehetne megelőzni, ha az ország állandó téli időszámításra állna át. Az emberi szervezet egyszerűen nem szereti, ha mesterségesen belenyúlunk a belső órájába.
Érdekes módon az őszi visszaállítás kevésbé problémás, sőt sokaknál javulást hoz, hiszen ilyenkor egy plusz órát „kapunk vissza”. 2026-ban október 25-én, vasárnap hajnalban állítjuk majd vissza az órákat a téli időszámításra.
Mikor lehet vége az óraátállításnak 2026 után?
Az Európai Unióban évek óta napirenden van az óraátállítás eltörlése. Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta, hogy a rendszer 2021-től megszűnjön, és a lakossági konzultációk szerint az európai polgárok 84 százaléka támogatja a döntést.
A megvalósítás azonban elakadt. A tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon meg véglegesen. Az északi országok inkább a téli időszámítást támogatnák a világosabb reggelek miatt, míg a déli, mediterrán térségek a hosszabb esti világosságot részesítenék előnyben.
2025 őszén Spanyolország ismét sürgette a kérdés rendezését, akár már 2026-tól, miközben az Európai Bizottság a konszenzus hiánya miatt az eredeti javaslat visszavonását is mérlegelte.
Egy szokás, ami túlélte önmagát
Ami biztos: az óraátállítás már régen elvesztette eredeti célját. Az energiatakarékosság ma minimális, az egészségügyi és társadalmi hatások viszont egyre nyilvánvalóbbak. Egy több mint százéves, háborús szükségből született megoldás maradt velünk, amelyhez valamiért makacsul ragaszkodunk.
Amikor legközelebb, március végén előretekerjük az órákat, talán érdemes elgondolkodni azon, hogy valóban szükség van-e erre. Lehet, hogy az idő már régen készen állna arra, hogy végre egy helyben maradjon – csak mi nem döntöttünk még róla.
