
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei – Az erős kis medve és a méz varázsa
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy erős kis medve, akit Barninak hívtak. Barni nagyon szerette a mézet, és gyakran barangolt az erdőben, hogy megtalálja

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy erős kis medve, akit Barninak hívtak. Barni nagyon szerette a mézet, és gyakran barangolt az erdőben, hogy megtalálja

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis farkas, akit Villámnak hívtak. Villám nagyon szerette a holdfényt, és mindig csodálta, ahogy a hold megvilágítja

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy ügyes kis őzike, akit Dínónak hívtak. Dínó nagyon szerette az erdőt és különösen kedvelte a friss vizű patakokat

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy furfangos kis róka, akit Rakinak hívtak. Raki mindig tele volt ötletekkel és kalandvággyal, és nagyon szerette az erdőt.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy elszánt kis szöcske, akit Szökelinek hívtak. Szökelin nagyon szerette a tavaszi rétet, ahol a virágok illatoztak és a

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy muzsikus kis tücsök, akit Ciripelőnek hívtak. Ciripelő nagyon szerette a zenét, és mindig azzal töltötte az estéit, hogy

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy okos kis szarvas, akit Szellőnek hívtak. Szellő nagyon szerette az erdőt, és különösen érdekelte a növények és gyógyfüvek

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy ügyes kis mókus, akit Mimikének hívtak. Mimike nagyon szerette az őszt, amikor a levelek aranyló színekben pompáztak, és

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis béka, akit Fricinek hívtak. Frici mindig szeretett kalandozni a tó körül, és nagyon kíváncsi volt a

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy ügyes kis fakopáncs, akit Pepinek hívtak. Pepi nagyon szerette kopogtatni a fákat, és mindenki az erdő legjobb kopogtatójának

Egy borús délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A nap csak néha mutatta meg magát a felhők között, de Balázs nem bánta. Figyelte a saját

Ha van valami, ami nál nál gyorsabban visszarepít az időben, mint egy fotó vagy egy dal, akkor az az illat. A nyár illatai pedig külön

A nő, aki vízre lépett – Egy történet arról, amikor a lélek táncolni kezd Nem volt neve. Legalábbis senki nem tudta. Amikor megérkezett, a tó

Egy délután, amikor a kert madarai is halkan csiviteltek, Balázs a Mesefa tövében üldögélt. Ma valamiért nem volt kedve beszélni. Nem azért, mert szomorú volt.

A magyar népi bölcsességek világában kevés olyan közmondás van, amely ennyire szűkszavúan, mégis mélyen kifejezi az élet kiszámíthatatlanságát és az egzisztenciális bizonytalanságot, mint a „Köd

Tilo, a teknős és a zátony titka – Egy tenger alatti utazás meséje Valahol messze, ahol a napfény táncol a tenger tetején, és a víz

Egy délután, amikor az ég alig dörzsölte ki a szemét, Balázs újra a Mesefa alá kuporodott. Az avar illata, a gyökerek melegsége ismerős volt. Ma

Volt egyszer egy nyár… vagy inkább sok nyár. Amikor nem volt klíma, nem volt mobil, és a „nyaralás” egy balatoni sátorhelyet vagy egy nagymama udvarát

Timia és a méhecske – Egy különleges barátság története Egyszer, valahol a dzsungel szélén, élt egy fiatal tigrislány, akit Timiának hívtak. Timia nem volt olyan,