Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: Miki, a mongúz éber szíve
Egy borongós délután Balázs a Mesefa alatt ült, kezében a varázskönyvvel. Az ég szürkére váltott, de a fa alatt még mindig meleg volt a levegő
Egy borongós délután Balázs a Mesefa alatt ült, kezében a varázskönyvvel. Az ég szürkére váltott, de a fa alatt még mindig meleg volt a levegő
Egy ember, egy ötlet, egy cselekedet. Néha ennyi kell ahhoz, hogy a világ jobbra forduljon. A Vöröskereszt története is így kezdődött: egy emberrel, aki nem
Lehet, hogy még sosem gondolkodtál el rajta tudatosan, de vajon miért szereted annyira a tavasz illatát, a nyári napsütést, az őszi falevelek zizegését vagy a
Az a nap sosem múlt el igazán. Nem kopott meg, nem halványult, nem tűnt el a reggelek mögött, mint annyi más emlék. Mert volt valami,
Egy szellős, tiszta reggelen Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és csukott szemmel hallgatta a természet hangjait. A madarak csivitelése, a falevelek zizegése… és a könyv
Egy szép nyári délután Balázs a Mesefa lombjai alatt üldögélt, és hallgatta, ahogy a levelek halkan susognak. A varázskönyv ezúttal egy új történettel lepte meg:
Egy szobanövény sokkal több, mint egy zöld dísz. Ott van a polcon, a konyhaablakban, a dolgozóasztalon – és szinte észrevétlenül beszél rólad. Mert a növényeid
Egy forró, de békés délután Balázs árnyékba húzódott a Mesefa alá. A napfény arany csíkokat festett a fűre, és a levelek épp csak mozogtak a
A magyar nyelvben akad néhány igazán találó kifejezés, amelyek röviden és frappánsan foglalják össze az emberi kapcsolatok bonyolultságát. Ezek közül az egyik legszínesebb, legbeszédesebb szólás: